Vissza a menübe

Rila-Pirin gerinctúra

A túracsapat XX. század utolsó nagy nyári túráját Európa délkeleti csücskébe, Bulgáriába terveztük, ahol két fantasztikus hegység, a Rila és a Pirin gerincén akartunk végiggyalogolni. Sajnos végül csak ötünknek lett volna elég ideje és pénze, hogy kiutazzunk, így le kellett fújnunk a dolgot. (Ahogy az ismert közmondás is fogalmaz: ami késik, az nem jön időben…) Mindazáltal reméljük, hogy egyszer sikerül ez a tervünk is, és végigjárjuk Bulgária leglátványosabb trekkingútját. Addig is közzé tesszük az útvonalszakaszok rövid leírásait, valamint a 2003-as állapotokat megörökítő térképszelvényeket. Minden érdeklődőnek hasznos tanulmányozást kívánunk!

Elöljáróban csak egy tipp: ha legalább két személyautóval utazunk Bulgáriába, akkor a gerinctúra előtt két sofőrnek érdemes a kocsikkal áthajtani a Predel-hágóba, majd az egyiket otthagyva visszatérni Borovecbe. Így a rilai gerinctúra végén nem kell visszastoppolni a Predel-hágótól Borovecig. (Természetesen ezt a trükköt a pirini gerinctúra során a Predel-hágó és a Popszki-hágó között is érdemes eljátszani.)

1. túranap: Borovec - Bisztrica-patak völgye - Muszala th.

Jelzés: P sáv; táv: 9 km; szint: 1150 m; menetidő: 5 ó

Az első rilai nap erőpróbája a hosszú odautazást követően bemelegítő jellegű. Borovecből, a népszerű síparadicsomból egy romantikus patakvölgyben kapaszkodunk fel Bulgária legmagasabban fekvő turistaházához.

Borovecből a főtérről (1250 m) indulunk a P útjelzés mentén felfelé. Hamarosan elérjük az Iszker folyóba igyekvő Bisztrica-patak muszalai ágát, innentől kezdve egészen a turistaházig emellett haladunk. A patak völgyében magas fenyvesben vezet az út. Miután az első hídon átkelünk a patak nyugati partjára, a völgyből jelzetlen ösvény ágazik el jobbra felfelé a nagy Ikonosztasza-sziklához. Ezen a fokozatosan emelkedő Markudzsik-gerincen mehetünk fel a Jasztrebec-csúcs (2369 m) alatt álló turistaházig. A völgyben tovább a P jelzésen fokozatos emelkedővel jutunk a Fonfon-sziklához. (Közeléből jobbra jelzetlen ösvény indul felfelé a meredek lejtőn a Jasztrebec turistaházhoz.)

A völgyben, a P jelzésen megyünk tovább. A Fonfon-szikla alatt fakadó bővizű forrás után átkelünk a patakon a Velcsevo-hídon, és törpefenyvesben gyalogolunk felfelé. Hamarosan a Momini Koszi vízeséshez érkezünk. Ezután a gyalogfenyők fokozatosan havasi gyepnek adják át a teret, és a kiszélesedő völgyben feltárul előttünk a Rila sziklacsúcsainak világa. Először az Irecsek (2852 m), majd tőle jobbra a Muszala (2925 m) tűnik fel. Innentől látható a túra célpontja, a Muszala turistaház is (2389 m).

(Megjegyzés: a gerinctúrán nyerhetünk egy napot azzal, ha Borovecből sílifttel vitetjük fel magunkat a Jasztrebec turistaházig (2350 m), ahonnan másfél óra alatt, gyakorlatilag szintben lehet eljutni a Muszala turistaházhoz. Így az első napon rögtön nekiláthatunk a második túranap útvonalának teljesítéséhez.)

2. túranap: Muszala th. - Muszala - Mariski-hegy - Gráncsar th.

Jelzés: P sáv; táv: 12 km; szint: 1000 m; menetidő: 7 ó

A második napon a Rila legmagasabb régiójába, a "dóm" sziklavilágába kapaszkodunk fel. Megmásszuk a Balkán-félsziget legmagasabb csúcsát, majd a főgerincen dél felé hullámvasutazva érkezünk meg a Gráncsar-tengerszem melletti turistaházhoz.

A ház közelében elterülő tavat a P jelzésen nyugatról megkerülve kezdjük meg a túrát. Felülről a negyedik, majd a harmadik tengerszemhez vezető "lépcsőn" halad ez az útvonal. A harmadik, az Aleko-csúcs (2713 m) alatti Aleko-tó a Muszala-cirkuszvölgy legmélyebb és legszebb tengerszeme. Felette teljes nagyszerűségével bontakozik ki a Muszala sziklapiramisa. Ezután hosszabb emelkedővel a Paleca sziklacsúcshoz, majd a Ledenoto (Jeges) tónál álló bivakházhoz (2715 m) érkezünk. (A Jeges-tó a Balkán-félsziget legmagasabban fekvő tengerszeme, jégtakarója sohasem enged fel teljesen.) A bivak közeléből piros-fehér vasoszlopokra erősített drótkötélbe kapaszkodva is fel lehet jutni a csúcsra. Az aránylag könnyen járható jelzett út a Djavolszkija-ulejen (Ördögvályú) átkelve keresztezi az északi lejtőt és végül a nyugati lejtőn vezet fel a csúcsra (2 óra).

A Muszala magassága 2925,4 m - ezzel a Balkán-félsziget legmagasabb pontja. Csodálatos panorámában tárul fel róla Bulgária minden jelentősebb hegysége. A csúcson meteorológiai obszervatórium is van, ahol igazolóbélyegzést adnak, de belépni csak rendkívüli esetben szabad.

A Muszala-vonulat délre húzódik a csúcstól, amelynek füves déli lejtőjén gyorsan lejutunk a mély Preszlapa-nyeregbe (2633 m). A gerincút a Preszlapa után felvezet a Malák Bliznak (2777 m), majd a Goljam Bliznak csúcsokra (2779 m). Kelet felé alattunk a mélységben a Marica folyó forrástengerszemei csillognak. Eddig az ösvény a szinte függőlegesen leszakadó keleti peremen visz, később átkerül a Goljam Bliznak nyugati oldalára. Innen a Fehér-Iszker nagy víztárolójára - amely Szófiának is ivóvizet ad - nyílik kilátás.

A gerincen a füves hátú Mariski-hegy (2765 m), a Keleti-Rila egyik csomópontja következik. Itt ágazik kelet felél a Muszala-fővonulatra merőlegesen az Ibár-fővonulat, amelyen az első csúcs a Mancso (2771 m), a Keleti-Rila egyik legmerészebb formájú sziklahavasa, érdemes rá kitérőt tenni. A Muszala-főgerincen tovább délre a P jelzésű út nyugatról kerüli meg a Mariski-hegyet, amelynek oldalában, az ösvény mellett kis forrás fakad. Tovább délre a kettős csúcsú Ovcsarec (2768 m) sorakozik, ennek rövid keleti nyúlványán a Peszokliva Vapa (2769 m) emelkedik. A szinte függőleges nyugati lejtőjű Ovcsarec-csúccsal elhagyjuk a Rila legmagasabb részét, a "dóm" tetejét és a széles Dzsanka-hágóba (2335 m) ereszkedünk le szerpentinezve. Innen további meredek ereszkedővel a kék jelzésen jutunk le a Gráncsar-tengerszemhez és a mellette álló turistaházhoz (2187 m).

3. túranap: Gráncsar th. - Kovacs-csúcs - Vapa - Ribni ezera th.

Jelzés: P sáv; táv: 16,5 km; szint: 600 m; menetidő: 7 ó

Ezen a napon az addigi észak-déli irányt kelet-nyugati vándorlás váltja fel a főgerincen, mely során a Központi-Rila keleti csúcsait járjuk végig. Estére a Ribni ezera turistaházhoz érkezünk.

A Gráncsar turistaháztól (2187 m) visszakapaszkodunk a Dzsanka-hágóba (2335 m), majd onnan széles, füves hegyháton folytatjuk utunkat délre, a Kovacs-csúcs felé. Közben elhaladunk a mélyben megbújó Jakorudai-tengerszemek felett, amelyek közül az alsóban van pisztráng. A tengerszemek völgyére meredek fallal törik le a Kovacs-csúcs (2634 m). A jelzett útról 8-10 perc alatt, a nyugati füves háton juthatunk erre a kitűnő kilátást nyújtó pontra. Innen délre a Sztrazsnik-csúcs (2469 m) következik, ahol a széles főgerinc derékszögben nyugatra fordul. A következő magasabb csúcs, a Szrednija-hegy (2531 m) már a vonulat déli nyúlványán található. A P jelzésen hamarosan megérkezünk a Keleti- és Központi-Rilát elválasztó Gorni Kuki-hágóba (2440 m).

A hágóból sziklás lejtőkkel közrefogott völgyben vezet le dél felé a K jelzés a Szemkovo turistaházhoz (1750 m). (Ha nagyon elfáradtunk volna, érdemes leereszkedni a házhoz éjszakára.) A hágótól nyugatra a gerincúton vezető P jelzés először felkapaszkodik a Csemernára (2511 m), majd keskenyedő gerincen a sziklás Vapára (2532 m) vezet. A csúcs alatt délen a mély cirkuszvölgyben pisztrángos tengerszemek bújnak meg.

A Vapa után a Központi-Rila magas és meredek sziklacsúcsainak sora kezdődik. Két kilométer után a főgerinc északra fordul. (Itt jelzetlen úton kitérőt tehetünk a sziklás Szkalecre (2678 m).) A piros jelzés a Központi-Rila két markáns hegye, a Kanarata (2691 m) és a Joszifica (2696 m) közti bevágásba, a Kanarszki-nyeregbe (2480 m) ér, ahonnan feltűnik alattunk a Ribni ezera cirkuszvölgyben a két tengerszem. A nyeregből szerpentinezve gyorsan leérünk a felső, nagyobbik tóhoz, majd az alatta fekvő Ribni ezera (Halas-tavak) turistaházhoz (2230 m).

4. túranap: Ribni ezera th. - Cserna Poljana - Angelov - Makedonia th.

Jelzés: P sáv; táv: 12 km; szint: 900 m; menetidő: 6 ó

A negyedik nap útvonala a Központi- és a Délnyugati-Rila legmagasabb részein vezet, először a Cserna Poljana gerincen, majd az Angelov-hegy vonulatán, többször meredek, sziklás terepen. Csak gyakorlott turistáknak ajánlott.

A Ribni ezera turistaháztól a nagyobbik tó nyugati oldala mentén felkapaszkodunk a Mermera-nyeregbe (2520 m), ahonnan a sziklás gerincen délkelet felé indulunk, és hamar elérjük a rövid Mermera-gerinc elágazását. A mélyben a Szinjo-tengerszemet, az Ilijna-patak forrástavát látjuk, majd egy nyeregbe érünk, ahonnan kelet felé kék jelzés vezet az előző nap elkerült Kanaratára (2691 m). A Cserna Poljana gerinc délnyugatra ágazik a főgerincből. A jelzés mentén a keskeny, sziklás gerincélen a Pavlev-csúcsra (2660 m) érünk. A csúcsról délkeleti irányban a Karaalanica-tengerszemet látjuk, amelynek vize a Beliska-patakon át már a Meszta folyóba folyik.

A végig éles gerincen a második csúcs, a sziklás Cserna Poljana (2716 m), a Központi-Rila legmagasabb csúcsa, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik. A következő csúcs, a Pásztri Szlap (2684 m) után a Központi- és a Délnyugati-Rilát elválasztó széles Szedloto-nyeregbe (2371 m) ereszkedünk le. A nyereg után elsőként az Goljama Pásztricán (2606 m), majd a Délnyugati-Rila legmagasabb pontján, az Angelov-hegyen (2643 m) át vezet át a jelzés. A hegy füves lejtőjén délnyugati, majd déli irányban egy óriási ereszkedést követően érkezünk meg a Mecsi Prohod hágóban fekvő Makedonia turistaházhoz (2170 m). A hágó igazi forgalmi csomópont: az észak-déli gerinctúrát jelölő P jelet a keletről a Szemkovo-turistaháztól a nyugati Bisztrica völgyébe vezető K jelzés keresztezi. Emellett a Délnyugati-Rila nyugati gerincén vezető sárga, valamint a Radovicska-patak völgyében feljövő zöld jel is befut ide.

5. túranap: Makedonia th. - Parangalica gerinc - Kapatnik - Predel th.

Jelzés: P sáv; táv: 23 km; szint: 650 m; menetidő: 9 ó

Az ötödik etap rekordhosszúságú gyaloglást kínál a turistáknak. Akit elriasztana a 23 kilométer, az az éjszakát a Csakalica-turistaházban töltve megfelezheti a távot. Aki bírja, az egészen a gerinc végét jelentő Predel-hágóig túrázhat.

A Mecsi Prohod hágóból déli irányban a Malák Mecsi (Kismedve) csúcs (2474 m) felé tartó ösvényen indulunk el. A csúcsot balról hagyjuk el, és délkeleti irányban haladunk, közel vízszintesen keresztezve a German (2484 m) lejtőjét. A két hegy közötti nyeregből kék jelzés indul délnek a Dobárszko-turistaházhoz. A gerincen folytatva az utat mind a Germant, mind a következő csúcsot, az Jezerniket (2485 m) jobbról hagyjuk el. A Jezernik alatt csillog a Rila legdélibb kártava, a Plitkoto ezero (Sekély-tó), amelynek a neve is mutatja, hogy nem igazi tengerszem. A Jezerniket követően utunk levisz a Parangalica-hágóba (2219 m), amelytől északnyugatra, a közelben üdítő forrást találunk.

A hágóból továbbra is délnyugati irányba haladva, jobbról a Ravnik-csúcs (2410 m) marad el mellettünk, utána egy ideig sziklás gerincélen vezet az P jelzés, majd a széles és füves Ruszalica-háton egyenesen nyugatra tart egy útkereszteződésig. Innen délnyugati irányban megyünk tovább a Szkacskovec-csúcs felé (2351 m). A csúcs előtt indul jobbra lefelé a Csakalica-turistaházhoz (1750 m) vezető kék jelzés, ha nagyon elfáradtunk, érdemes leereszkedni éjszakára. (Ha van nálunk sátor, akkor a Szkacskovec-csúcstól délre található bővizű forrásnál is éjszakázhatunk, így megspórolható a fárasztó le- és felmenet.) A forrástól elnyúló füves háton megyünk tovább a Rila-gerinc utolsó kiemelkedéséig, a Kapatnikig (2170 m). A csúcs széles, köves tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a Pirinre, a Rodopéra és a Rila magas részére.

A Kapatnikkal elhagyjuk a havasi legelők világát, és elkezdjük a közel 1200 méteres (!) ereszkedést a Predel-hágó alá. Fenyő, majd vegyes erdőben gyalogolunk lefelé a Mrazenica-patak mentén. Nemsokára jobbról becsatlakozik a Csakalica-háztól érkező kék jelzés, majd megérkezünk a Szimitli-Razlog műút Predel-hágó alatti szakaszához (benzinkút). Az úton egy kicsit felfelé haladva, majd jobbra fordulva érünk fel a Predel turistaházhoz (1050 m), ahonnan tovább indulhatunk a Pirin gerincére.

6. túranap: Predel th. - Szedelec - Pirin - Gárbec - Szálzica-tengerszem

Jelzés: jelzés nélkül; táv: 12 km; szint: 1900 m; menetidő: 7 óra

Figyelem: az itt olvasható útleírás a Predel-hágóhoz legközelebb eső pirini csúcsok (Szedelec, Pirin, Pleski, Gárbec) jelzetlen ösvényen való megmászását tartalmazza. Bár a fenti csúcsoktól északra és keletre eső terület a Pirin Nemzeti Parkon belül is kiemelt védettséget élvez (Dzsindzsirica Rezervátum), de a leírt útvonal csak a rezervátum szélét érinti, és sokkal izgalmasabb, mint a hivatalos P jelzés. Viszont mivel útközben nincs turistaház, ezért annak, aki sátor nélkül vág neki a gerinctúrának, a P jelzést ajánljuk, melyen a nap végére a Javorov-turistaházhoz lehet eljutni (lásd a térképet).

A gerinctúrára a Rilát a Pirintől elválasztó Preedel-hágó alatti Predel turistaháztól (1050 m) indulunk délnyugati-nyugati irányban. Jelzés nélküli ösvényen, kezdetben enyhébben, később erősen emelkedő erdős hegyoldalon jutunk fel a Szedelecre, a márványgerinc első csúcsára (1948 m). A Szedelecről a törpefenyővel, borókával benőtt gerincen déli irányban kb. 2 óra alatt érhető el az első "igazán" pirini csúcs, a Pirin (2593 m), amelynek fehér márványkúpja uralja a Sztruma völgyét.

Folytatva utunkat, a helyenként éles sziklagerincen kelet-délkeleti irányban előbb a Pleskire (2546 m), majd az 1. sz. Névtelen- (Bezimen-) csúcson (2595 m) át 2 óra alatt a Gárbecre (korábbi neve: Dautov, 2597 m) jutunk. A Gárbecről jól látjuk a Razlogi-medencét és a főgerincből északkeletre ágazó vonulatokat. Az északi és részben a keleti lejtők is itt sziklásak, néhol falszerűen meredekek, a déliek lejtősebbek, hosszúak, többnyire havasi gyep zöldell rajtuk. (A Pleski- és Gárbec északi és keleti falainak tövében húzódó szép fenyves a Dzsindzsirica rezervátum.) A Gárbec tetejéről déli-délkeleti irányban látható a kis Szálzica-tengerszem (2375 m), amelynek környéke igen alkalmas sátorozásra. Fél óra alatt jutunk le hozzá az ösvény nélküli terepen.

A hivatalos P jelzés a Predel-hágótól (1140 m) déli irányban indulva a Dzsindzsirica védett erdején át a Gárbec oldalába vezet fel. Onnan délkeleti-keleti irányban - jókora szintveszteséggel - a Bela-patak völgyében lefelé visz, majd jobbra, az Okaden-vonulaton átkelve jut a Javorov turistaházhoz (1470 m).

7. túranap: Szálzica - Butin - Koncseto bivak - Kutelo - Vihren - Hvojnato-tsz.

Jelzés: jelzés nélkül, P sáv, jelzés nélkül; táv: 14 km; szint: 1300 m; menetidő: 9 óra

Ezen a kemény napon felkapaszkodunk a Pirin főgerincének legmagasabb szakaszára, a kitett hegygerincek és égig érő csúcsok világába, ahonnan csak a hosszú nap végén ereszkedhetünk majd le a Hvojnato-tengerszemhez (vagy a Vihren turistaházhoz). Víz nincs útközben, és a gerinc legvadabb részén lejöveteli lehetőség sem nagyon. Rossz idő vagy kimerültség esetén kb. féltávnál a Koncseto bivakházban húzhatjuk meg magunkat éjszakára.

Táborhelyünktől, a Szálzica-tengerszemtől (amelynél feltétlenül töltsük meg az összes kulacsunkat!) jelzés nélküli ösvényen mászunk fel a főgerincen levő Kameniski-hegyre (2532 m). Innen dél-délkeleti irányban jutunk tovább a Butinra (2688 m). Útközben keleten a magas sziklafalak közé zárt Okaden-cirkuszvölgy és a benne csillogó két kis tengerszem látványa kísér. (A tengerszemek környékén alpesi rózsa virágzik.)

A Butin után a főgerincen a Razlogi-nyereg (2550 m) következik, ahol balról becsatlakozik a Javorov turistaháztól érkező P és S jelzés - innentől a "hivatalos" gerincúton megyünk tovább. (A Razlogi-nyergen kel át a gerincen a Razlogból Vlahi községbe vezető régi ösvény.) A főgerincen tovább keletre a Razlozski szuhodol (2640 m), majd a Kamenitica (2726 m) emelkedik, utánuk már 2800, majd 2900 m-es csúcsok jönnek. A Kameniticát a keskeny és mindkét oldalon meredeken leszakadó sziklás Kamenitica-nyereg (2660 m) köti össze a Bajuvi dupkival (2820 m), amelyből a Szredonosz-sziklagerinc ágazik ki. A mellékgerinc környékén található a Bajuvi Dupki fenyőrezervátum. A Bajuvi Dupki után délkeleten a 2. sz. Névtelen- (2775 m), utána pedig a 3. sz. Névtelen-csúcs (2836 m) emelkedik a főgerincen. A közöttük levő 2760 m magas nyeregben áll a Koncseto bivak, ahol szükség esetén 10-12 fő az éjszakát töltheti.

A bivak után a Pirin legmagasabb csúcsai, a gerincút legnehezebb szakasza következik. A veszélyes helyeken 1977 óta drótkötél-korlát segíti az áthaladást. A bivaktól a 3. sz. Névtelen-csúcs után nehézség nélkül érünk fel a Banszki szuhodolra (2884 m). A csúcsról a csodálatos panoráma mellett a Banszki szuhodol félelmes mélységű cirkuszvölgyének és a Koncseto (Csikó) gerincének (2814 m) látványa a legmegdöbbentőbb. Az utóbbi arról kapta nevét, hogy 250 m hosszú sziklaélén - amíg nem volt rajta huzalkorlát - egyesek csak lovagolva mertek végigcsúszni.

A Koncseto gerinc után a Pirin második legmagasabb pontjára, a kettős csúcsú Kutelóra (2908 m) lehet felkapaszkodni (a csúcsra is drótkötél segíti a felmenetet). Ha ezt kihagyjuk, akkor a csúcs kikerülésével a Kutelo meredek oldalában vízszintesen vezetett korlátot követve egyenesen mehetünk át a Koncsetóból a Premkata-nyeregbe (2660 m). (Innen a keletre induló zöld jelzés a Bánderica turistaházhoz vezet.)

A Premkata-nyeregből meredek, de nem veszélyes emelkedőn jutunk fel a Pirin legmagasabb csúcsára, a Vihrenre (2914,5 m). A hegy török neve egyszerűen Eltepe (a Hegy) volt, rövid gerincéléről feledhetetlen kilátás nyílik a Pirin északi márvány- és déli gránitcsúcsaira, a Rilára, a Rodopére, jó időben pedig az Olimposzra és az Égei-tenger Thasos szigetére is.

A csúcsról a Vihren-nyeregbe (2560 m) ereszkedünk le, melyen túl a főgerincen jó darabig nincs útjelzés. (Ha nincs nálunk sátor, akkor a nyeregből a P jelzésen ereszkedjünk le a Vihren turistaházhoz (1950 m), majd másnap a Bánderica-patak völgyében 600 méteres kapaszkodóval térhetünk vissza a gerincre.) A Vihren-nyergen túli gránitcsúcsok közül az első a könnyen járható Hvojnati-hegy (2635 m). Ezután a Vlahi-nyereg (2510 m) mélyed a főgerincbe, ahonnan keskeny sziklás gerincél vezet fel a gúla alakú Granitenre (korábbi neve: Muratov, 2669 m). A csúcsról négy cirkuszvölgy sok tengerszemére nyílik felejthetetlen kilátás. A Graniten után található Bánderska-hágóból (2506 m), a főgerincről keletre levő felső Hvojnato-tengerszemhez (2240 m) érdemes lemenni éjszakázás céljából. (A tengerszemhez a csúcs elkerülésével a Vlahi-nyeregből is lemehetünk.)

8. túranap: Hvojnato-tsz. - Bánderiski csukar - Tipic - Tevnoto-tengerszem

Jelzés: jelzés nélkül, P sáv; táv: 12 km; szint: 800 m; menetidő: 6 óra

Az előző kimerítő nap után valamivel pihentetőbb szakasz vár ránk ezen a napon, amit a túra elején egy jelzés nélküli gerincszakasz teljesítésével teszünk színesebbé. A főgerincen bandukolva estére a szép Tevnoto-tengereszem partjára érkezünk.

A sátorhelyről visszamászunk a Bánderska-hágóba, ahonnan jelzés nélküli terepen délkeleti irányban először a Doncsovi karaulin haladunk át. Ezen a két csúcsból álló gerincszakaszon bástyaszerű magas gránitsziklák, az ún. "Doncso őrei" állnak. Útközben jobb felé a Goljamo Szpano pole nevű cirkuszvölgyet látjuk sok kis tengerszemével, felette a Szinanica-gerinccel. A magasabb csúcsból (2633 m) nyugati irányban a sziklás Szpanopolszki csukar (csukar = kopasz csúcs) vonulata ágazik, amely után a Malko Szpano pole cirkuszvölgy fölé jutunk.

A főgerincen a következő csúcs a Bánderiski csukar (2731 m), amelyből a Glavniski csukar (2670 m) vonulata ágazik délre. (A Glavniski csukar déli és keleti lejtői füves hátak, ahol a török időkben lóvásár volt. Az északnyugati oldala viszont 200 m magas és szinte függőleges sziklafal, melyen klasszikus mászóútvonalak haladnak.) Továbbmenve a főgerincen a Glavniska hágóba (2530 m) ereszkedünk le. Ide érkezik be a Vihren turistaházból a P jelzés, a továbbiakban mi is ezt követjük.

A hágó után a Vázela- (Csomópont-, 2620 m) csúcs következik. Belőle ágazik északra a Todorin-gerinc, amely a Bánderica- és Vaszilak-völgyeket elválasztja. (A Todorin északi oldala óriási síkomplexumot rejt, melynek központja a közeli Banszko városa.) További utunk a keskeny főgerincen, a 4. sz. Névtelen-csúcshoz (2639 m) vezet, melynél észak felé a mélyben meghúzódó nagy Tipic-tengerszemre látunk rá, majd a két Tipic-csúcson áthaladva a kanyargó partú kis Tipic-tengerszemre nyílik kilátás. A Prevalszki csukar (2604 m) után a Vinarszka hágóba (2460 m) ereszkedünk le, ahol forrást is találunk. (A nyergen vezet át a Demjanica és Popina Láka turistaházakat összekötő Z jelzésű út.)

A következő csúcsot, a Mozgoviski csukart (2605 m) északról, vízszintesen vezetett úton megkerülve, a Mozgoviska hágóba jutunk, ahonnan gyorsan odaérünk a Tevno- vagy Tevnoto-tengerszemhez. Ennek partján áll a hegyi mentők állomásául is szolgáló 50 hálóhelyes bivakház (2515 m), ahová éjszakára behúzódhatunk.

9. túranap: Tevnoto-tengerszem - Momin dvor - Debeli rid - Todorova poljana

Jelzés: jelzés nélkül; táv: 17 km; szint: 1000 m; menetidő: 9 óra

Az Északi-Pirinben töltött utolsó napon - jelzetlen, nehezen járható ösvényeken - a Tevnoto-tengerszem körüli és a Zseleznica-völgy feletti gránitcsúcsokon bóklászunk, majd a főgerinc legmagasabb részét magunk mögött hagyva a Todorova Poljana nagy tisztásán éjszakázunk.

A Tevnoto-tengerszemtől északra a főgerincen a Valjaviski csukar (2644 m), tőle keletre a gránit Pirin központi csúcsai, a Momin dvor és a Kralev dvor emelkednek, érdemes felkeresni őket. A Momin dvorra (2725 m) nagy sziklatömbökön lépkedve lehet feljutni, csúcsáról csodálatos körpanoráma tárul elénk. Miután kigyönyörködtük magunkat, délre ereszkedünk le róla, majd a két hegy közötti nyeregből a Kralev dvor (2680 m) háromoldalú sziklagúlájára kapaszkodunk fel.

A Kralev dvorról a keleti élen kellene leereszkednünk a kb. 2480 m magas Zselezni-hágóhoz (régi neve: Demir-kapu), ami azonban csak sziklamászó technikával lehetséges. Ezért egyszerűbb délről megkerülni a csúcsot és a Kralev dvor-nyergen át a P jelen lemenni a Mitrovo- és Argirovo-tavakhoz, majd a Z jelen felbaktatni a Zselezni-hágóba. (Innen a Z jelzés a Bezbog turistaházhoz vezet tovább.)

A hágóból sziklás, helyenként nehezen járható ösvény visz fel az Orlovecre (régi neve: Dzsano, 2668 m). Az Orloveccel - amely szintén nagyszerű kilátópont - kezdődik a főgerinc utolsó magas, Debeli rid (Kövér sor) nevű, észak-dél irányú szakasza. Ennek a következő csúcsára, a Krivecre (régi neve: Csengelcsal, 2709 m) igen keskeny, sziklás gerincélen jutunk át. Belőle ágazik keletre a Brezniski rid (2532 m) vonulata. A főgerincen következő Zseleznik (régi neve: Demircsal, 2673 m) pedig a Korniski rid ágazik keletre. A Zseleznik után ellaposodik az addig keskeny, sziklás főgerinc, tőle keletre még az utolsó tengerszemes völgy, a Korniski-cirkuszvölgy vágódott be. A Korniski-nyereg (2580 m) után következik a Pirin-gerinc utolsó magas csúcsa, a meredek falú Hleven (régi neve: Hambartas, 2645 m).

A Hlevent követően a gerinc délkeleti irányba fordul, és erősen lejteni kezd. A Cserni-hegy (2349 m) után sok törpefenyő nehezíti a haladást a Bojkov-hegyig (2045 m), majd utána a Todorova poljana (1883 m) nagy tisztásáig. A tisztáson ivókutat és néhány nyári szállást találunk, érdemes itt tölteni az éjszakát. (A sátorral nem rendelkező turisták nyugati irányban a P jelzésen kb. 2 óra alatt érhetik el az 1640 m magasan levő Pirin turistaházat.)

10. túranap: Todorova poljana - Murata - Orelek - Popszki-hágó

Jelzés: P sáv; táv: 12 km; szint: 400 m; menetidő: 5 óra

A gerinctúra utolsó napján a turisták által ritkábban járt Középső-Pirin bükkerdőin átvágva még egyszer felkapaszkodunk a gyephavasok 2000 m feletti világába, majd egy nagy ereszkedéssel érjük el a túra végpontját, az 1380 m magas Popszki-hágót.

A tisztásról a P jelzés sűrű lomberdőben vezet délkeleti irányban, 1800-1900 méteres magasságban. Egy nagyobb tisztás után az út balról kerüli meg a Murata (1930 m) erdős csúcsát, majd a Kokulec nevű tisztásnál jobbról becsatlakozik a Pirin turistaháztól érkező K jelzés (a tisztás keleti oldalán ivókutat találunk). Lassú ereszkedéssel a Vojniski Kolibi nevű nyeregbe érkezünk, ahonnan szintén enyhe emelkedő vezet a Szenoto (1808 m) csúcsig.

A Szenoto utáni kb. 1770 m magas nyeregből indul a gerinctúra utolsó emelkedője, melynek célja a gerinc utolsó 2000-es hegyének, az Oreleknek (2099 m) a megmászása. (Az ösvénytől keletre terül el az Orelek Rezervátum védett bükk-rengetege.) Az erdőből kiérünk kiszélesedő füves-bokros hegyoldalba jutunk. A csúcs és a tetején álló TV-adótorony az ösvényről jobbra emelkedik, tiszta időben a kilátásért érdemes felkeresnünk. (Az Orelek egyébként sast jelent, mivel a csúcs nyugat felől nézve egy szárnyait kiterjesztő, repülni készülő sashoz hasonlít.) Északra pillantva búcsúzhatunk a Pirin fantasztikus gerincétől.

Az adótoronytól lefelé induló út visszavezet minket a P jelzéshez, ami a kettős Beli rid csúcs (1917 m) között keletre fordul, és hamarosan visszaér az erdőbe. A meredek út gyorsan leér a Popovi livadi (1400 m) turistaházhoz, illetve a Popszki-hágóhoz (1380 m). (A hágón át vezet a Meszta és Sztruma folyók völgyét összekötő fő közlekedési útvonal). Mivel a Déli-Pirin alacsonyabb hegyei nincsenek kellően feltárva, és a legszebb részeket már láttuk, a gerinctúrát itt érdemes befejezni.

Felhasznált irodalom: Kirándulások hat ország hegységeiben, Sport, Budapest, 1980.

További hasznos információ (angol nyelven):

Rila: http://www.summitpost.org/show/mountain_link.pl/mountain_id/1123

Pirin: http://www.summitpost.org/show/mountain_link.pl/mountain_id/2250

Vissza a menübe